Lassan de biztosan közeledik az ősz és vele együtt az első nap az iskolában. Van, aki izgatottan várja, van, aki már előre unja a padban ülést és a számonkéréseket, van aki örül a rég nem látott osztálytársaknak és barátoknak.
És olyan is van, aki csendben szorongva menekülne az iskolai mobbing elől. Nem feltétlenül rossz tanuló, sőt. Nem feltétlenül probléma neki a mindennapos felkészülés, az órai számonkérések, a teljesítés.
Ami feltétlenül gondokat okoz neki, az a rá váró lelki terror, vagyis a mobbing az iskolában. Mai cikkünkben ezt a jelenséget járjuk körbe.
Mit jelent a mobbing?
Sokféle magyar szóval írhatjuk körül: bántalmazás, zaklatás, molesztálás, szekálás, megalázás, kényszerítés, pszichoterror, iskolai erőszak. Jellemzően olyan tartósan és rendszeresen fennálló bántalmazó viselkedés, amit egy csoport rendszeresen gyakorol – jellemzően egy olyan társuk felé, aki nem vagy nehezen képes megvédeni magát.
A mobbing sokféle módon megnyilvánulhat, a gúnyolódáson keresztül a zsaroláson, kényszerítésen keresztül a fizikai erőszakig terjedhet az a jelenség, amely hosszú távon nemcsak az áldozat, de a benne aktívan vagy passzívan résztvevők életét, személyiségének alakulását is károsan befolyásolhatja.
Mi válthatja ki ezt a magatartást?
A mobbing az iskolában a különböző csoportokban (osztályokban, sportcsapatokban, stb.) létrejövő hatalmi hierarchiák, dominanciák mentén alalkulhat ki.
Minden csoportban vannak erőszakosabb hajlamú, vagy domináns, vezető szerepet vivők, vannak az őket követők (az osztály többsége) és vannak a kívülállók, akik valamilyen szempontból különböznek a többiektől (különc, furcsa, „más, mint mi”).
A csoportban a domináns szereplők azok, akik a csoportnormákat megszabják. Ha az adott osztályban az erőt képviselők kipécéznek valakit, aki különcségével nemcsak „más” de emiatt lehet még akár irigylésre méltó is (akár lehetne ő a csoportvezető teljesen más értékrend mentén), vagy túlságosan könnyű célpont ( szorongó, alacsony önértékelésű, esetleg ügyetlen vagy fogyatékkal élő), és a vezetők számára az agresszió, a gyengébbek elnyomása elfogadható vagy pozitív érték, máris elkezdődhet a szekálás, a gúnyolódás.
Ha a többség ezt a viselkedést elfogadja, bátorítja, a tanárok pedig nem veszik észre idejekorán, az egyszeri csúfolódás egykettőre mindennapossá, rendszeressé válik és kialakul a mobbing az iskolában.
Ki válhat mobbing áldozattá?
Egy-egy csoportban jellemzően egy – maximum három olyan gyereket találunk, akik a rendszeres iskolai terrorizálás áldozatai.
Jellemzően azokat pécézik ki az agresszorok, akik valamiben nagyon eltérőek a többségtől, „különcök”, „mások, mint mi”. Az eltérést jelentheti akár a családi háttér, szociális helyzet (szegénység, zűrös család), az eltérő bőrszín, vallás, fogyatékosság, vagy eltérő gondolkodásmód, viselkedés.
Az áldozatok leggyakoribb közös tulajdonságai az alábbiak:
- Szorongásra való hajlam, visszahúzódó viselkedés
- Alacsony önértékelés
- Hiányos szociális kapcsolatok (barátok, támogató családi háttér hiánya)
- Gyakori önhibáztatás, „nem vagyok elég jó” érzés
- Rosszul működő kommunikációs képességek
Mobbing az iskolában? Milyen megnyilvánulás formái vannak?
Az iskolai mobbing már a legkisebbeknél is jelen van, az életkor előrehaladtával finomodnak a módszerek. A kisebbek még inkább a testi bántalmazást, hangos veszekedést, gúnyolódást alkalmazzák, a nagyobbak viszont már tudják, hogy pl. verekedéssel könnyen lebuknak, így inkább a hosszan tartó lelki gyötrésre helyezik a hangsúlyt.
Van némi különbség a fiúk és a lányok között is: míg a lányok inkább a lelki módszereket – kiközösítés, gúnyolódás – a fiúk inkább a macsósabb, fizikai elemeket- verés, cuccok elvétele, megrongálása alkalmazzák.
Nézzük meg, hogy mik az iskolai mobbing leggyakoribb megnyilvánulási formái:
1.Fizikai erőszak
Verés, rugdosás, dolgok elvétele, megrongálása
2. Szóbeli erőszak
Gúnynevek, csúfolódás, gonosz pletykák
3. Érzelmi erőszak
Kiközösítés, megalázás, önbecsülés leépítése
4. Internetes erőszak
Közösségi oldalakon vagy emailben történő zaklatás, képekkel való visszaélés
5. Szexuális erőszak
Molesztálás
Mi jellemzi a csoportmagatartást? Kik a szereplők?
A mobbing az iskolában általában az osztályközösségeken belül zajlik, szélsőséges esetben viszont akár az egész iskola is benne lehet.
1. A bántalmazók
Az áldozat mellett a legfőbb szereplő a bántalmazó vagy bántalmazók – ő vagy ők jellemzően agresszívak vagy elfogadják az agresszív viselkedést, magas vagy annak tűnik az önértékelésük és empátiájuk átlag alatti – a legtöbb bántalmazó nincs tisztában azzal, milyen szenvedéseket okoznak. Egy vagy két gyerek a célpontjuk, több áldozatnál ugyanis fennál a veszély, hogy a bántalmazottak összefognak ellenük. Ezek a fiatalok általában sérült, szeretehiánnyal küszködő személyiségek, a családjukban nem kapják meg a megfelelő figyelmet, szeretetet, a hatalom képzete és a domináns viselkedés, a viselkedésükkel kivívott figyelem és félelem az önbizalmukat erősíti és a vágyott figyelmet, népszerűséget szerzik meg.
2. A nézők
Az osztály mint nézők: az osztály vagy a többi diák igen fontos szereplők, az ő reakcióikon múlik, hogy a mobbing az iskolában mennyire válik elterjedtté, megszokottá. A társak reagálhatnak akár helyeslően (kuncogással, az agresszor felet támogató, bátorító viselkedéssel), akár megfélemlítetten (ha szembeszállnak, ők is áldozatokká válhatnak) vagy közönyösen akár, ezek sajnos mind a bántalmazó felet erősítik meg abban, hogy folytassa tevékenységét.
Azonban ha az osztály értékrendjében inkább az egymás elfogadása, támogatása, az összetartás jelenik meg elsősorban, vannak rendszeres közös élményeik, csapatként, közösségként tudnak működni és ebben támogatást is kapnak, úgy a mobbing kialakulására kevés az esély, mivel a domináns, agresszívebb illetve a különc, vagy gátlásos tagok is biztonságos, megértő közegben fejlődhetnek.
Mennyire súlyos a mobbing az iskolában?
A mobbing az iskolában nem behatárolható, nem találunk minden iskolára és minden osztályközösségre egységesen jellemző válaszokat. Maga a jelenség mindig is létezett, azonban foglalkozni csak nagyjából a ’80-as évektől foglalkoztak vele rendszerszinten – köszönhetően a munkahelyi mobbing okozta problémák felderítésének.
A kortárs bántalmazás jelenléte és mértéke nem függ az iskola nagyságától, és az odajárók családi hátterétől sem. A súlyosságát rendszerint szélsőséges és gyakran tragikus esetek teszik láthatóvá – ilyenek például az áldozatok sikertelen vagy sikeres öngyilkossági kísérletei, vagy az iskolai öldöklések, amikor az évek óta tartó terrorizálás áldozata egyszercsak visszaüt és esztelen öldöklésnek ártatlan gyerekek esnek áldozatul.
De a szélsőséges, láthatóvá váló kitörések mellett vannak sokkal gyakoribb tünetek, amelyet a mobbing okozhat és hatása egész életre kihathat.
Ilyenek:
- az iskolai tanulási nehézségek, teljesítményromlás
- az szorongás, fejfájás, hasfájás, alvási zavarok, görcsölés
- a depresszió, önértékelési zavarok
- a bizalmatlanság, bezárkózás, elmagányosodás
- az alkohol vagy kábítószerproblémák
Nem tudhatjuk, hogy az áldozatoknak mekkora a tűréshatára, mennyire súlyos és visszafordíthatatlan károkat okoz lelkében a folyamatos bántalmazás ezért nem bagatellizálhatjuk el a gyerekek ellen irányuló erőszakot.
Hogyan lehet védekezni a mobbing ellen?
A mobbing az iskolában nem mindig megelőzhető, de kezelhető és minimalizálhatóak az okozható sérülések.
A védekezés több szinten történhet: egyrészt az iskola, mint színtér feladata megelőzni illetve kezelni a diákok közötti agressziót. Másrészt a szülők hozzáállása és aktív szerepvállalása is nagyban befolyásolhatja a bántalmazó helyzet mértékét és időtartamát.
Nézzünk néhány konkrét lehetőséget a mobbing megelőzésére és kezelésére:
- Iskolai érzékenyítő, empátiafejlesztő és a verbális készségeket fejlesztő programok
- Iskolai konfliktuskezelő programok, iskolai mediáció
- Iskolapszichológus, iskolai szociális munkás bevonása, egyéni és csoportos foglalkozásokkal a bántalmazott és az agresszív gyerekek számára is
- Tartalmas tevékenységek az óraközi szünetekben
- Szülők bevonása, együttműködése – komolyan veszik a bántalmazó viselkedés következményeit
- A bántalmazó helyzetek nyilvánossá tétele – ne maradjon titokban!
- Közönyösség helyett cselekvő viselkedés az osztály, a tanárok és a szülők részéről egyaránt!
Ha diákként azt látod, hogy egy társad rendszeres gúnyolódás, megalázás, esetleg verés áldozata, ne maradj közönyös! Lehet, hogy viccesnek, esetleg félelmetesnek tűnik szembeszállni az osztály vezető hangjaival, de hidd el: segíteni annak, akit bántanak menő!
A bántalmazás legjobb szövetségese a közöny. Ha láthatóvá tesszük, beszélünk róla egymás között, az osztályközösségben vagy iskolai szinten, sokat tehetünk az újabb atrocitások elkerüléséért.
Kihez fordulj, ha mobbing áldozata lettél?
Ha nem hagynak békén, ha gúnyolnak, megaláznak, bántanak a legrosszabb, amit tehetsz, ha szégyenedben vagy félelmedben nem beszélsz róla, ha magadba zárkózol és egyedül maradsz.
Egyedül szembeszállni a bántalmazóiddal általában nem visz sikerre. Többen vannak, erősebbek. De ez nem jelenti azt, hogy nincs esély a változtatásra!
Beszélj egy felnőttel, akiben megbízol, legyen az szülő, tanár, rokon, bárki, akinek őszintén feltárhatod a problémád és segíthet neked a további bántalmazás megakadályozásában. Ha még a szégyen vagy a félelem meggátol ebben, az ingyenesen hívható Kék Vonal Alapítványnál szakértőkkel beszélhetsz a gondjaidról telefonon, chaten vagy emailen egyaránt.
Ne hagyd, magad, ne engedd, hogy áldozatot csináljanak belőled!
Gyakran ismételt kérdések
Egy csoportnak az egyénnel szemben alkalmazott rendszeres, hosszú ideig fennálló lelki terrorja, mely iskolában és munkahelyen is megmutatkozó jelenség. Mindig ugyanazzal a személlyel, általában a leggyengébbel szemben alkalmazzák, igen változatos módszerekkel.
Általában a csoport valamilyen szempontból gyenge vagy nagyon különböző tagja válik áldozattá. Ilyenek például az eltérő vallás, értékrend, világnézet, bőrszín, szociális helyzet.
A mobbing megelőzhető és kezelhető. Ehhez az iskola, a szakszemélyzet és a szülők kellő felkészültsége, figyelme, nyitottsága szükséges, illetve az, hogy képesek legyenek a gyerekekkel az aktuális helyzetekre reagálva ítélkezésmentesen, őszintén és rendszeresen beszélgetni.
Vélemény, hozzászólás?