Milyen a jó szülő-gyermek kapcsolat? Miért fontos a jó kapcsolat kiépítése, milyen károkat, nehézségeket okozhat a megromlott viszony?
A szülő-gyermek kapcsolat kihat az egész életedre, ennek megalapozása már a csecsemőkorban elkezdődik.
Ez a kapcsolat egy olyan mély kötődés, amely nagyban befolyásolja a személyes fejlődésedet.
- Mire szükséges figyelnie egy szülőnek, hogy egészséges kapcsolat alakuljon ki, közte és a gyermeke között?
- Miért lényeges a szüleidről való leválás fizikai és érzelmi szinten is?
Ebben a cikkben ezekre, és az ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.
Mennyire fontos a jó szülő-gyermek kapcsolat gyermekkorban és felnőttkorban?
A jó szülő-gyermek kapcsolat nagy fontossággal bír, hiszen következménnyel van egy gyermek fejlődésére. A fizikai szükségletek kielégítésén túl, a mentális, az érzelmi, és a szociális fejlődésért is felelős a szülő.
Gyermekkori szülő-gyermek kapcsolat
A család hatása a legerősebb a nevelő hatások közül, innen származnak a legkorábbi élmények, amelyek nagyon meghatározóak.
A család szűrőként is szolgál egy gyermek számára. Jó esetben a külvilágból érkező pozitív, fejlődést segítő tényezőket támogatják a családi minták.
Egy jó kapcsolatban, a szülő képes felismerni a gyermeke igényeit. A jó közegben a gyermek egészséges önképet tud kialakítani saját magáról.
A támogató környezet megtanítja a gyermeket, hogy méltó a szeretetre, ebből következik, hogy pozitívnak, támogatónak látja a világot is.
Amennyiben a család által képezett szűrőn, a szülők negatív hatásokat is beengednek, visszavethetik gyermekük fejlődését. Nagyrészt a szülő válogatja meg a gyermekét ért hatásokat.
Nem mindegy, hogy erőszakos filmeket néz a gyermeke társaságában, vagy éppen gyakran jár vele kirándulni a természetbe, esetleg együtt kertészkednek.
A szülő és gyermeke között testi, lelki, és érzelmi kapcsolat is létrejön.
Az ember társas lény, fejlődését meghatározza, hogy milyen környezet veszi körül. Az életben mindenki előtt állnak kihívások, ezek leküzdése sokkal könnyebb, ha minőségiek az emberi kapcsolataink.
A család sorsformáló erő, az anya-gyermek kapcsolat kifejezetten fontos.
Csecsemőkorban ösztönszerűen igényeljük a közelséget, ez a túlélésünk egyik záloga.

Felnőttkori szülő-gyermek kapcsolat
Felnőttkorban már más a kapcsolat a szülőkkel. Az egészséges felnőtt személyiséghez hozzátartozik az önállóság, a szülőkről való leválás.
A szülőkről való leválásnak két oldala van: a fizikai és az érzelmi leválás.
A fizikai leválás, az anyagi függetlenséget, és az otthonról való elköltözést jelenti.
Az érzelmi leválás nem kézzelfogható, napjainkban gyakran nem is történik meg.
Miért? Azért, mert nincsen tanítva a fontossága, pedig ennek hiánya terhessé teszi a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatot.
Amikor nem történik meg az érzelmi leválás, annak a jelei is megmutatkoznak:
- a szülők felnőttkorban is kéretlen tanácsokat osztogatnak ;
- beleszólnak abba, hogyan élje felnőttkorban lévő gyerekük az életét ;
- a felnőttkorban lévő gyerek nem vállalja fel önmagát a szülőkkel szemben, fél nemet mondani ;
- a szülők érzelmileg befolyásolják a gyereket, nincsenek meghúzva a határok.
Nagyon fontos az érzelmi leválás is, mert lelki törést okoz a hiánya, függésben tart, nem tudsz igazán kiteljesedni és önmagad lenni.
Milyen következményei lehetnek egy megromlott szülő-gyermek kapcsolatnak? Hogyan lehet ezt elkerülni?
Egy megromlott szülő-gyermek kapcsolatnak számos oka lehet: a rossz légkör, a kiszámíthatatlanság, a szülő személyiségzavarai, akár verbális vagy fizikai bántalmazás.
Lehet, hogy a szülő is bántalmazó kapcsolatban nőtt fel, és ezeket a mintákat adja át a gyerekének.
Nagyon sok esetben a szülő nincs tudatában annak, hogy ő mérgező szülő. Mondhatja vagy gondolhatja, hogy ő mindent megtesz a gyermekéért, mégis súlyos érzelmi és lelki károkat okoz neki.
A mérgező szülő nem nyújt érzelmi biztonságot a gyermekének. Előfordulhat a folytonos kritizálás a szülő részéről, azt hiszi, hogy ezzel segít a gyermekének. Valójában egy nagyon mély, kritikus belső hangot nevel a gyermekébe, aki felnőttkorában a hibás tetteiért kőkeményen büntetheti magát.
Más esetben a szülő nem hallgatja meg a gyerek lelki fájdalmát, ennek következménye az lesz, hogy a gyermek felnőttkorában elnyomja az érzelmeit.
Elképzelhető, hogy nem törődnek a gyerek céljaival, nem veszik figyelembe a valódi igényeit.
Lehetséges, hogy a gyereket teszik felelőssé a saját sikertelenségükért, ezek viszont irreális elvárások, hiszen mindenki a saját sorsának a kovácsa.
Ezeknek a hibás nevelési stratégiáknak számos súlyos következménye lehet a gyermekre nézve.
Különböző viselkedési zavarok alakulhatnak ki, amelyeknek rengeteg formája létezik.
Például a gyermek nem tudja kezelni a kudarcokat, hibás lesz az önképe, vagy nem tudja megfelelően feldolgozni, és megélni az érzelmeit. Állandó feszültség lehet a szülő és gyermeke között, a verbális bántalmazástól, akár a tettlegességig is fajulhatnak a dolgok.
Egy mérgező szülő-gyermek kapcsolatból nehéz a gyógyulás, lehet, hogy a gyermeknek újra fel kell építenie magát felnőttkorában.
Hogyan lehet ezen javítani?
A kiindulópont az, hogy a szülő legyen tisztában önmagával, ismerje a saját pozitív és kevésbé előnyös tulajdonságait. Az önismeret minden emberi kapcsolat kialakítása esetén fontos.
A szülő vizsgálja meg, hogy milyen nevelést kapott, lehet, hogy ő is mérgező szülő-gyermek kapcsolatban nőtt fel.
Ebben az esetben akarva-akaratlanul ezt a mintát adja tovább a gyermekének. Ilyenkor se csüggedjen a szülő, kemény dolog szembesülni a saját hibákkal, viszont mindenen lehet változtatni.
Szükség esetén keressen fel szakembert, például egy pszichológust.
Ez nem szégyen, hanem egy lehetőség a gyermekkorban megtapasztalt traumák kezelésére. Kitartás szükséges hozzá, viszont önmaga belső világát és a gyermekével való kapcsolatot is rendbe tudja tenni egy szülő, ha terápiára jár.
Ismerd meg a gyermekedet! Jöhet a válasz: én már ismerem őt. Ez általában nem így van, főleg akkor, ha valaki még önmagát sem ismeri.
Az élet folyamatos tapasztalás, amely során ezer és ezer arcunkat mutatjuk meg a világnak és saját magunknak. Nincs ez másként a gyermekünkkel való kapcsolatban sem, ő is képes újat mutatni nekünk.
Ebből következik, hogy nagyon fontos a nyitottság.
Jó tisztában lenni a gyermeked igényeivel és a személyiségének jellemzőivel. Az élet is azt mutatja, hiába nő fel két testvér ugyanabban a családban, mégis más személyiségjegyekkel rendelkeznek.
Fontos törekedni a biztos háttér kialakítására nem csak fizikai, hanem érzelmi szinten is. A folyamatos kommunikáció legyen meg, mindig beszéljétek meg a felmerülő problémákat.
Tudjon megpihenni a gyermek, legyen meg a saját tere. A mai rohanó világban nagy szükség van a feltöltődésre, ha igényli akkor hagyd magára.
Mindenkinek szüksége van a teljesen egyedül töltött időre, hiszen ekkor tudjuk egyensúlyba hozni a lelki világunk esetleges kibillenéseit.
A jó szülő-gyermek kapcsolat ismérvei
1. Szülő-gyermek kapcsolat álarcok nélkül
Mindenkinek szüksége van a szeretetre, és az elfogadásra!
A szülő és gyermeke lehet, hogy másképp látják a világot bizonyos kérdésekben, és ezt teljes mértékben el is fogadják. Az ember ilyenkor valódi önmagát adja, nincs szükség álarcokra.
Egy ember számára az egyik legfontosabb dolog, az, hogy önmaga lehessen.
2. Bizalom mindenek előtt
A bizalmat már kisgyerekkorban építjük szülőként. Ebben az állapotban a gyerek érzi és tudja, hogy stabil hátteret nyújtanak neki. A szülő ott van számára, és számíthat rá bármilyen helyzetben.
A bizalom érzelmi, és logikai szinten is jelentkezik.
Érzelmi szinten a családi kötelék miatt alakul ki, logikai szinten a tettekből vezetjük le.
3. Őszinteség mindkét oldalon
A szülő legyen őszinte, hiszen ő közvetíti a példát. Amennyiben a szülő nem őszinte, hogyan várhatja el az őszinteséget a gyermekétől.
A gyerek megérzi, ha valami nincs rendben. Nem érdemes azt tanítani neki, hogy nem szükséges mindent elmondani. Fontos, hogy elmondja, ha valami bántja őt.
Amikor az érzelmek elfojtását látja maga előtt példaként, lehet, hogy nem meri majd felvállalni magát felnőttkorában, és nem tudja helyén kezelni az érzelmeit.
Az őszinteség nagy erény, figyeld meg a belső világodat, ilyenkor valahogy könnyebbnek érzed magadat. Nem nyomja a lelkedet teher, felszabadult vagy.
Biztasd a gyermekedet az őszinteségre, hosszú távon mindig kifizetődő nyíltan felvállalni önmagadat.
4. Együtt töltött idő, minőségi idő
A minőségi idő az, amikor maximálisan egymásra figyeltek. Jelen vagytok, ilyenkor csak egymásra koncentráltok.
Lehet ez egy közös játék, amely mindig nagy élményt nyújt. Akár egy közös pihenés, ahol együtt tudtok lazítani.
A valódi odafigyelés az, amikor érzed, hogy törődik veled a másik. A szeretet érzése is ebben az egymásra való figyelésben jön elő.
5. Közös tevékenységek, hobbik
Szerencsés esetben azonos habitussal, és érdeklődési körrel rendelkeztek. Ez elég gyakori, hiszen a szülő adja a mintát a gyermeke számára. Amennyiben nem így van, akkor is érdemes a közös pontokat keresni.
Az együtt töltött idő, és a közös tevékenységek közben különböző nézőpontokból tudjátok egymást megismerni. A lényeg az, hogy mindenki élvezze a közös időtöltést, ne kényszerből, hanem önkéntes alapon legyetek együtt.

6. Szabályok felállítása
A szabályok az eligazodást segítik, jó, ha tudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat. Az élet más területein is ugyanez érvényes.
A szülő részéről fontos, hogy ne a saját elvárásait, elképzeléseit, világról alkotott képét akarja érvényesíteni a gyerekén.
A jó szülő-gyermek kapcsolatban olyan szabályok vannak, amelyek a gyermek és a szülő érdekeit is szolgálják. Nincsen túlszabályozottság, ebből fakadóan mindenki meg tudja élni önmagát.
7. Következetes nevelés
A következetesség is a felállított szabályok betartásáról szól, viszont nem egyenlő a szigorúsággal.
Csak az a szülő tud következetes lenni a gyermekével, aki önmagával is az. A gyerek a szülő mintáját másolja, nem lehet elvárni tőle a következetességet, ha a szülő sem következetes az életben.
A következetes szülő a döntéseinek okát elmagyarázza a gyermeke számára. Lényeges, hogy a gyermek is értse, hogy min alapulnak a felé támasztott követelmények. A következetes szülő fegyelmezése sohasem öncélú és megszégyenítő.
Nagyon fontos a tudatosság a szülők részéről, vagyis pontosan tudják, hogy mit várnak el a gyermeküktől. Ezt jó, ha megbeszélik egymás között, hiszen a következetesség felborul, ha az anya és az apa másképpen tartatja be a szabályokat gyermekével.
8. Érzelmek kimutatása
Mindenkinek vannak érzelmei, viszont ezek nem megfelelő feldolgozása és kezelése komoly lelki problémákat okozhatnak.
Van néhány társadalmunkban berögzült szokás, amelyek igencsak megnehezítik az életünket.
Az egyik ilyen, hogy egy férfi ne mutasson érzelmeket. Természetesen másképpen működik egy férfi és egy nő, illetve a férfiak általában nehezebben nyílnak meg az érzéseiket illetően.
Nincs is ezzel gond, viszont mindenkinek vannak érzelmei, amelyeket tudni kell kezelni, ha kiegyensúlyozott életet szeretnénk élni.
A fiúgyerekeket is biztassuk arra, hogy beszéljenek az érzéseikről, és arról, hogy éppen mi bántja őket. Egy szó, vagy egy mondat már nagyon sokat tud segíteni a lelki problémák rendezésében.
Ilyenkor a szülők előtt is feltárul a gyermek valódi gondja, így már tudják hogyan támogassák hatékonyan őt.
9. Érzelmek kezelése
A tudatos szülő tisztában van azzal, hogy az érzelmek kezelése nagyon fontos dolog a boldoguláshoz. Lehet, hogy ő neki ezt nem is tanították, viszont az életben szerzett tapasztalatai már ezt igazolják.
A tudatos szülő felhívja a gyermeke figyelmét arra, hogy foglalkozzon az érzéseivel.
- Első lépésként figyelje meg, hogy mi az ami ki tudja zökkenteni őt a nyugalmi állapotból.
- Aztán nyugodtan mondja el, mi bántja őt, mert a szülő, így tud segíteni neki.
Egy szülő akkor tud hatékonyan segíteni, ha ismeri gyermeke valós gondjait. Amikor az érzelmek megfelelően feldolgozásra kerülnek, az elősegíti a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolat kialakítását.
A gyermek ebből a tudásból a későbbiekben is profitál, hiszen minden emberi kapcsolódásnál nagy jelentősége van az érzelmek kezelésének.
10. Ítéletmentes szülő-gyermek kapcsolat
A tudatos szülő tisztában van azzal, hogy mindannyian önálló személyiséggel rendelkezünk, és ezt tiszteletben tartja. A gyermek lehet, hogy teljesen másképpen látja a világot, mint a szülei.
Az ítélkező szülő sebet ejthet a gyermekén, ezért ne minősítsük a gyermekünk személyiségét, csak a cselekedeteit.
11. Egymás dicsérete, elismerése
Ez nagyon fontos dolog, viszont a mai társadalomban nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget.
A legtöbb munkahelyen elvárások vannak, az elvégzett munka után mégis elmarad az elismerés. A tévedésért viszont azonnal jár a figyelmeztetés, vagy a szidás.
A dicséret és az elismerés megléte alapfeltételek, a gyermek egészséges önbizalmának kialakításánál.
A kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatban nem csak elvárások vannak, hanem helyet kap a dicséret is. Természetesen fontos az arany középút, a dicséret nélkül viszont nem alakul ki a helyes önértékelés.
12. Egymás életterének tisztelete
Van, amikor teljesen egyedül szeretne lenni egy ember, ez természetes dolog. Időről-időre egy gyermek is igényli a csendet, és az egyedüllétet.
A jó szülő-gyermek kapcsolatban a szülő nem lóg folyton a gyermekén, és nem erőlteti rá a saját elképzeléseit. A tudatos szülő megadja a szabadságot a gyermekének, mert tisztában van vele, hogy előbb-utóbb vissza fog térni hozzá.

13. Tudatosság
A tudatosság fontosságát a szülő közvetíti a gyermeke felé. A tudatos szülő érti önmaga, és a gyermeke viselkedését is. Ez rengeteg konfliktustól kíméli meg egy család életét.
Amennyiben tudatos valaki, akkor tisztában van a saját képességeivel, felvállalja a pozitív és a negatív tulajdonságait, tudja kezelni az érzelmeit, és törekszik az önfejlesztésre.
Amikor egy gyermek építő jellegű mintát lát, sokkal könnyebbé válik a felnőttkori élete. Tisztában lesz a benne rejlő képességekkel, meri azokat használni, ezáltal könnyebben veszi az életben felmerülő akadályokat.
14. Nyitottság
Mindenkitől lehet tanulni, akár egy gyermektől is. A tudatos szülő tisztában van ezzel, és nyitottan fordul a gyereke felé.
Lehet, hogy a gyermek teljesen másképp gondolkodik a világról, mint a szülei. Amennyiben nyitott a hozzáállás a szülők felől, az rengeteg konfliktustól kímél meg egy szülő-gyermek kapcsolatot.


Vélemény, hozzászólás?