Mik a kínai kultúra sajátosságai? Miben más, mint a nyugati kultúrák?

Hogyan alakult ki, mi formálta? Mi jellemzi a kínai kultúrát ma? Mik a legfontosabb különbségek a nyugati kultúrákkal szemben?

A kínai kultúra európai szemmel sokszor furcsának, és idegennek tűnik. Napjainkban már közelebb került egymáshoz a kínai és a nyugati kultúra, elsősorban a nyugati életforma térhódításával.

Hogyan, mikor alakult ki a kínai kultúra? Milyen tényezők formálták?

A hivatalos kínai történetírás kezdete körülbelül i.e. 2000-re tehető.

Ekkor jött létre az első dinasztia, a Xia . Ez a korszak átmenetet jelentett az első egységesnek mondható civilizáció a Shang-dinasztia (i.e. 1523 – 1046), és a mitologikus korszak (i.e. 2000 előtti időszak) között.

Fontos időszak volt a Zhou-korszak (i.e. 1046 – 221). A filozófia, és a hagyományos kínai orvoslás sokat fejlődött. Ekkor bontakozott ki a taoizmus, amely Lao-ce nevéhez fűződik, illetve a konfucianizmus, amely Konfuciusz (Kung-Fu-ce) tanításain alapul.

Qin Shi Huang, az első császár egyesítette először a birodalmat, a Qin-dinasztia (i.e. 221 – 206) idejében. Megalkotta a jogrendszert, egységesítette az írást, létrehozta a hivatalnoki rendszert, ekkor kezdődött a Kínai Nagy Fal építése is. Hatékony birodalom egyesítés történt ekkor, igaz sokszor brutális, önkényuralmi formában.

A Han-korszak (i.e. 206 – i.sz. 220) tudott építeni a Qin-dinasztia által lerakott alapokra, de már kevésbé drasztikus módon. Ebben az időszakban fejlődött a társadalom, virágzott a kultúra.

A következő jelentősebb korszak a Tang-dinasztia (i.sz. 618 – 906). Ekkor találták fel a könyvnyomtatást, 300 évvel megelőzve Európát. Fejlődtek a művészetek, és az irodalom.

A Yuan-korszak (i.sz. 1279 – 1368) mongol uralom alatt telt. A következő időszak a Ming-dinasztia (i.sz. 1368 – 1644) erőteljes gazdasági fejlődést hozott, hatalmas építkezések zajlottak.

A Qing-dinasztia (i.sz. 1644 – 1912) az utolsó császári dinasztia volt Kínában. Etnikailag nem kínai, hanem mandzsu uralkodók vezették.

1912 után kezdődött az újkori Kína történelme, ekkor ért véget a birodalmi korszak. A kínai császárság kora lezárult, és kezdetét vette a köztársaság kora. Az átmenet nem volt békés, mert közel 50 évig tartó polgárháború vette kezdetét.

1949-ben a Mao Ce-tung vezette kommunisták kerültek hatalomra. Minden ősi hagyományt, tradíciót üldöztek ebben az időszakban.

A 70-es évektől kezdve enyhült Kína bezártsága, és folyamatosan nyitotta meg a kapuit a világ előtt.

Napjainkban a hagyományos kínai, a kommunista, és a nyugati eszmék érdekes keveredése jellemzi a kínai társadalmat.

Mik a kínai kultúra jellemzői a 21. században?

A kínai kultúra kettőssége tetten érhető napjainkban is. Egyrészről jelen vannak a hagyományok, másrészről viszont a modern világ hatásai is érezhetőek.

1. Milyen vallások vannak?

A hatalmi befolyásnak, ideológiáknak köszönhetően, mára a kínaiak jelentős része ateistává vált.

A politika öt vallási felekezetet ismer el hivatalosan :

• taoizmus ;
• buddhizmus ;
• iszlám ;
• protestáns vallás ;
• katolikus vallás.

Ezek mellett létezik a kínai népi vallás, amely a konfucianizmus, a taoizmus, és a buddhizmus alapelveit vegyíti. Nem egységes hit- és életviteli rendszeren alapul, sohasem volt átfogó egyházi struktúrája.

Leginkább szokások, hiedelmek, a konfuciánus szabályok, a buddhista és a taoista életelvek egyvelegéből alakult ki.

2. Mennyire épít a spiritualitásra? Mennyire meghatározó az asztrológia?

Napjainkra elég sokan az ateizmus, és a materializmus felé fordultak Kínában. A kínai spiritualitás mégis él, leginkább az emberek mindennapi életében.

A konfucianizmus, a taoizmus, és a buddhizmus tanításai az évszázadok alatt beépültek a hétköznapi szokásokba.

Az asztrológia része a hétköznapoknak, gyakran használják, leginkább a megfelelő időpontok kiválasztására. Például gyermekáldás előtt, esküvők időpontjának megválasztására, vagy fontos döntéseket, tárgyalásokat megelőzően.

3. Mi jellemzi a filozófiát a kínai kultúrán belül?

A kínai filozófia három alappillérét, a már említett taoizmus, konfucianizmus, és buddhizmus képezi.

Taoizmus

• Lao-ce (i.e. 6. század) nevéhez fűződik.
• Klasszikus könyve: Tao Te King (Út és Erény könyve).
• Legfontosabb tanításai:
  • a tao mindenek felett áll, ez a minden különbözőségen túl megtalálható egység ;
  • az ember végső célja legyen a természettel való összeolvadás, az egységhez való tartozás.

Konfucianizmus

• Konfuciusz, vagy más néven Kung Fu-ce (i.e. 551 – i.e. 479) nevéhez köthető.
• Erkölcsi tanításokat fektetett le, melyek célja a jól működő állam, és társadalom létrehozása.
• Az ember alapvető erényei: becsületesség, bölcsesség, emberiesség, illendőség, lojalitás.

Buddhizmus

• A Han-dinasztia vége felé (kb. i.e. 1. század) jelent meg először Kínában.
• A kínai buddhizmus átalakult az évszázadok alatt, keveredett az ősi kínai természetvallásokkal.

Ezek a filozófiák nagy mértékben hatottak a kínai emberek gondolkodására, viselkedésére, és még napjainkban is éreztetik a hatásukat.

4. Mit kell tudni a nyelvről és az írásról?

Kínai nyelv

A kínai nyelvet beszélik a legtöbben a világon, körülbelül másfél milliárdan. Szótagokból áll, amelyek adott egységek, és önálló jelentéssel bírnak.

A mondatszerkesztés egyszerű, mivel a szótagok fixek, nem kapcsolódhat hozzájuk toldalék. A nyelv nehézségét a kiejtés jelenti, a kínai nyelvben négy hangmagasság van.

Kínai írás

Képírás, amely több, mint 80 ezer írásjegyet tartalmaz, egy átlagos kínai ennek csak a töredékét ismeri. A modern kínai nyelv olvasásához, és írásához néhány ezer karakter ismeretére van szükség.

5. Hogyan jelennek meg a művészetek a kultúrában?

A kínai művészet nagy múltra tekint vissza, a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány művészeti ágat.

• Kalligráfia, festészet
  • a legfontosabb művészeti ágak közé tartoztak ;
  • gyakran festettek hosszú tekercsre, vagy vízszintesen függő faliképre.

• Kézművesség
  • kerámiák: híresek a Ming-kori porcelánok ;
  • bronzból készült alkotások, jáde faragványok.

• Építészet
  • alapelvei nem igazán változtak az évszázadok alatt, ezért nem lehet építészeti korszakokról beszélni ;
  • jelentős a kínai kertművészet, amely a nyugalom, és a szemlélődés otthoni megteremtését szolgálta.

• Költészet
  • nagy múltra tekint vissza, fontos szerep jut benne a filozófiai rendszereknek.

• Zene
  • célja: a gondolatok megtisztítása, a nyugalom megteremtése ;
  • gyakran használják a csendet, a szüneteket zenei művekben, mely az előadó és a közönség közötti kapcsolattartást szolgálja.

6. Mit érdemes tudni a kínai újévről?

A legjelentősebb ünnep Kínában.

Időpontja évről-évre változik, általában a február negyedikéhez legközelebbi újhold napján van. A Holdújév a tavasz eljövetelét jelenti.

Fontos szerepet kap a piros szín, amely a bőség színe. Piros színű tekercseket tesznek ki az ajtók jobb, és bal oldalára, amelyekre szerencsehozó szöveget írnak.

Gyakran fogyasztanak mandarint, amelynek kínai neve hasonlít az arany szóra, ebből a gazdagságra következtetnek.

Minden év egy adott állatövi jegy uralma alatt áll, ami nagyban meghatározza a következő esztendőt.

7. Hogyan működik a hagyományos kínai orvoslás?

Kínában napjainkban a legtöbb kórházban párhuzamosan működik a kínai, és a nyugati orvoslás. Az átjárás lehetséges a kettő között.

A hagyományos kínai orvoslás a tévhitekkel ellentétben, nem csak akupunktúrás kezelésekkel gyógyít.

Milyen terápiás eljárások vannak a hagyományos kínai orvoslásban?

• akupunktúra vagy akupresszúra ;
• gyógynövény és táplálkozás terápia ;
• masszázs ;
• légzés- és mozgásgyógyászat.

Alapelve a megelőzés, a terápiát pedig alapos diagnosztika előzi meg.

8. Milyen jelentősége van a számoknak a kínai kultúrában?

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a számoknak a kínai kultúrában, ezek a hiedelmek még az üzleti életben is jelen vannak.

A számokról kiejtés alapján döntik el, hogy szerencsések vagy sem.

A 4-es szám szerencsétlen, mert kiejtése hasonlít a halál szóra. Gyakori, hogy nincsen negyedik emelet a szállodákban, illetve a kínaiak kerülik, hogy valamiből négyet vegyenek, vagy adjanak.

A 8-as szám szerencsét hoz a kínaiak szerint, mert kiejtése emlékeztet a gazdagság szóra. Ebből következik, hogy nyolcadikára időzítenek szerződéskötéseket, fontos eseményeket.

Mik a legnagyobb különbségek a nyugati kultúrák és a kínai kultúra között?

Már a gondolkodásmód is eltér, hiszen a keleti emberek holisztikusabban, a nyugatiak elemzőbben gondolkodnak. Keleten jóval kötöttebb a társadalmi környezet, nyugaton viszont nagyobb a hangsúly a függetlenségen.

Nézzünk meg, néhány viselkedésben tapasztalható különbséget!

Keleti viselkedés

1. A viselkedést nagyban meghatározzák a társadalmi szerepek.
2. Hangsúlyozza a másokhoz való hasonlóságot.
3. Központi szerepet kap: empátia, összetartozás, rokonság, hierarchia, tisztelet, udvariasság.

Nyugati viselkedés

1. A viselkedést személyes okok motiválják.
2. Hangsúlyozza az egyediséget.
3. Központi szerepet kap: függetlenség, önmeghatározás, szabadság.