Mi a kiégés szindróma? Mi okozza? Mik a tünetei, milyen fázisok vannak? Kiket érint leginkább ez? Mit lehet tenni a kiégés ellen?
A jelenkor emberének életvitele jelentősen megnövelte a kiégés szindróma kialakulásának esélyét. A burnout bármely foglalkoztatási területen megjelenhet, de a segítő szakmákban dolgozók a leginkább veszélyeztettek.
Mi a kiégés fogalma? Mit érdemes tudni a másként burnout-nak is nevezett szindrómáról?
A munkahelyi kiégés általában egy hosszabb folyamat eredménye. A rohanó világunkban, szinte mindenki ki van téve a kockázatának.
A kiégés az adott személy fizikai, mentális és érzelmi kimerülésével jár. Ezek mellé társul a reménytelenség, a célok és ideák elvesztése. Az illető munkahelyi teljesítőképességére, saját személyére és a közvetlen környezetére is negatív hatással van.
Mik a burnout szindróma okai?
Kialakulásában nagy szerepet játszhat a nem megfelelő önértékelés. Az illető nem teljesen reális célokat fogalmaz meg, a munkájával kapcsolatosan idealizált elképzelései vannak.
Másként kifejezve, túl magasra tette a lécet, teljesíthetetlen elvárásokat támasztott önmaga felé, vagy nem a számára megfelelő munkakört választotta.
Minden ember számára jól esik az, ha megdicsérik, biztatják, vagy elismerik a munkáját. Ebből következik, hogy a pozitív visszajelzések, az elismerés, a társadalmi és az anyagi megbecsülés hiánya is elindíthatja a negatív folyamatokat.
Alkalmazottaknál előfordulhat, hogy a feletteseik túlzottan nagy nyomást helyeznek rájuk. Ez megromló munkahelyi kapcsolatokhoz vezethet, a munkavállalókban fokozódhat a szorongás.
A következő és elég gyakori oka: a túlterhelés. Ennek a kialakulásában szerepet játszhatnak a felettesektől érkező túlzott elvárások, a munkavállaló megfelelési kényszere és hiányos önértékelése.
A túl monoton munkavégzés is kimerítővé válhat egy idő után. Az ember alapvetően kreatív és alkotó lény, ha ezt nem tudja megélni, később e miatt frusztrálttá válhat.
Kiket érint leginkább a kiégés? Mennyire gyakori?
A leggyakrabban a segítő pályán és humán területeken dolgozó embereknél fordul elő, ott ahol nagy mértékű empátiára van szükség.
Kiket érint leginkább? Néhány foglalkozást felsorolok, a teljesség igénye nélkül. Orvos, ápoló, mentős, szociális segítő, hospice házban dolgozó, pszichológus, önismereti tréner, asztrológus, pedagógus, lelkész, rendőr, tűzoltó, értékesítő, ügyfélszolgálatos, bolti eladó.
Az előbb felsoroltak közül is leginkább azokat érinti, akik nagyon igényesek és folyamatosan magas elvárásokat támasztanak önmaguk felé. A munkájukból adódóan, egyébként is nagy fokú érzelmi terhelésnek és stresszhatásoknak vannak kitéve.
A jelenkor társadalmában elég gyakori a kiégés, nem csak a segítői területeken. A felgyorsult élet önmagával hozta a burnout kialakulásának veszélyét.
Gyakorlatilag bárki ki tud égni. Ennek legelső jelei közé tartozik az, ha a régen szeretett munka, terhessé válik.
Milyen fázisok vannak? Mik a kiégés tünetei?
A kiégésnek lehetnek fizikai, lelki és mentális tünetei is.
Előfordulhatnak alvászavarok, szédülés, fejfájás, vagy magas vérnyomás. Az illető a gyengeség jeleit tapasztalhatja magán, elvesztheti a motivációját, nyűgnek érezheti a munkáját, vagy a reggeli felkelés nehezére eshet.
Lelki szinten kialakulhat szorongás, feszültség és ingerlékenység. A mentális teljesítőképesség is csökkenhet, előfordulhat a feledékenység, a koncentráció hiánya, a szétszórtság és a túlzott pesszimizmus is.
A környezet számára feltűnhet, hogy az adott személy gyakrabban hiányzik a munkahelyéről. Csökkenhet a munkája iránti elkötelezettsége, a munkájának minősége, nem tudja hatékonyan ellátni a feladatait.
1. Idealizmus szakasza
Nem teljesen reális célokat tűz ki maga elé az illető, túlzott a lelkesedése. A saját személyét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek.
Ez a segítő szakmákban, gyakran úgy nyilvánulhat meg, hogy minden bajba jutottat szeretne megmenteni. Amikor azt látja, hogy a rászoruló, nem fejlődik, hanem romlik az állapota, csalódások érhetik.
Fontos számára a pozitív visszajelzés, ha ez nincs meg személyes kudarcnak veszi. A saját és a munkahelyi élete közötti határvonalat nem tudja meghúzni.
2. Realizmus szakasza
Ez az egészségesnek mondható munkahelyi magatartás. A valóságos kép ekkor rajzolódik ki, törekedni kell ennek az állapotnak a fenntartására.
A munkavállaló lelkes és a munkáltató felől is pozitív, illetve reális visszajelzések jönnek. Ezek elősegítik a kreativitást és a hatékony munkavégzést.
Jellemző a szakma iránti elkötelezettség, a kliensektől való távolságtartás megfelelő. Nem mosódik össze a személyes élet, a munkahelyi történésekkel.
3. Stagnálás szakasza
Az idő előrehaladtával a teljesítmény nem emelkedik, csökken az érdeklődés és a nyitottság.
Vannak, akiket kiemeltként kezel, mások a minimum szintet kapják meg. Nem érzi magában a belső erőt ahhoz, hogy mindenkinek egyforma szintű szolgáltatást tudjon nyújtani.
Egyre erősebb az elégedetlenkedés, a kollégákkal való beszélgetések egyre nehezebbek a számára. A munkavégzés során a kezdetekben jelen lévő lelkesedés már nem tapasztalható.
4. Frusztráció szakasza
Egyre több negatívumot fedez fel a munkájában, jellemző lehet a visszahúzódás. A munkatársakkal is egyre kevesebbet kommunikál, a kliensek idegesítővé válnak.
Felteheti magának a kérdést: miért csinálom ezt? Kilátástalannak érezheti a helyzetét, kétségbe vonhatja a saját szakmai hozzáértését.
Már nem törekszik a fejlődésre, a munkahelyi továbbképzésekre nem megy el, a kollégákkal is egyre kevésbé együttműködő. Nem osztják meg az elgondolásaikat a munkatársakkal, mert üresnek és feleslegesnek találják azokat.
5. Apátia szakasza
Itt már a kollégák és a kliensek is ellenséggé válhatnak. Minden segítő szándékú közeledést elutasít, rideg és távolságtartó a munkatársakkal szemben.
A munka már csak egy rutin, azért jár be dolgozni, hogy anyagi szempontból fenntartsa magát.
A minimum szintre korlátozódik le a kollégákkal és az ügyfelekkel való kölcsönös viszony. Kerüli a kihívásokat és a kliensekkel való találkozásokat is.
Elveszíti az életkedvét, ez már nem csak a munkájára, hanem a magánéletére is kihatással van.
Mit lehet tenni a kiégés ellen?
A kiégés egy állapot, amelyen szerencsére lehet változtatni.
Számos módszer létezik a megelőzésére és megszüntetésére, ebből néhányat kiemelek. Azt hangsúlyozom, hogy egyik sem jobb a másiknál, minden ember meg tudja találni a hozzá leginkább illő módszert és terapeutát.
A probléma mélysége is meghatározza azt, hogy melyik eljárást érdemes alkalmazni az életminőség javítása érdekében.
Asztrológia
Az általam gyakorolt módszer az asztrológia. Hogyan segít az asztrológia a kiégés megelőzésében és megszüntetésében?
A cikk elején már említettem, hogy nagyon gyakran a nem megfelelő önismeret játszik szerepet a burnout kialakulásában. Amikor nem ismerjük eléggé a személyiségünket, akkor nem vagyunk tisztában a korlátainkkal, de az átlag feletti képességeinkkel sem.
Átlag feletti képességek? Igen, mindenkinek vannak, az élet valamely területén. Egy asztrológiai képlet értelmezése feltárja ezeket a képességeket.
A kínai asztrológiában a születésünk hónapja határozza meg, a munka területén használható előnyös tulajdonságainkat. Amikor már tisztában vagy ezekkel, tettél egy lépést az önismereti úton. Egy asztrológus segítségével felmérheted, hogy milyen típusú munka illik hozzád.
A kínai horoszkóp megmutatja azt is, hogy milyen tényezők hajlamosítanak önmagad túlterhelésére. Hozok számodra egy összehasonlító példát, amely érzékelteti a különbségeket.
A Jin Tűz napon született emberekre jellemző az önfeláldozó viselkedés, akkor is, amikor már közel érnek a teljesítőképességük határához. A saját szükségleteiket a háttérbe szoríthatják, érzelmeiket magukban tartják, náluk ez vezet a kiégéshez.
Akik Jang Tűz napon születtek megélik az érzelmeiket, kevésbé rágódnak a dolgokon. Ők más szempont miatt hajlamosak a kiégésre, nehezebben tudják felmérni a valós energiatartalékaikat. Nagy erővel rendelkeznek, de túlbecsülhetik a képességeiket.
Az összehasonlításból is látszik, hogy számos úton el lehet jutni a kiégéshez. Az asztrológia az erre hajlamosító tényezők feltérképezésében is tud segíteni.
Pszichológia
Érdemes lehet felkeresni egy pszichológust, ha kiégés miatt csökkent az életed minősége. Ma már vannak kifejezetten burnout szindrómára specializálódott szakemberek.
Itt a segítés célja az asztrológiai tanácsadáshoz hasonlóan az, hogy az adott problémán átlendüljön a kliens.
A pszichológia és az asztrológia akár együtt is alkalmazható, a különbség a módszerekben rejlik. Mindkettő célja az, hogy elősegítse a kliens életében a pozitív változásokat.
Pszichoterápia
A pszichoterápia, a pszichológiai és asztrológiai tanácsadással ellentétben, mélyebb személyiségbeli és lelki változásokat tűz ki célul.
Lélektani eszközökkel végzett eljárás, ahol a terapeuta a saját szakmai tudását használja fel a páciens életének javítására.
Néhány pszichoterápiás módszer: pszichoanalízis, pszichodráma, hipnoterápia, kognitív és viselkedésterápia, relaxáció és szimbólumterápia.
A fő különbség az, hogy a beszélgetések mellett, különböző pszichoterápiás módszerek is segítik a kliens állapotának javulását. A kezelés tárgya is szélesebb spektrumon mozog, bármi ami zavarja az illetőt a boldogulásban, ebbe a kategóriába tartozik.
Én-idő
Az élet nem csak munkából és a kötelességek teljesítéséből áll, szükséges a feltöltődés is. Érdemes feltenni magadnak a kérdést: milyen tevékenység az, amely energiával tölt fel engem?
Első hallásra, az én-idő önző elfoglaltságnak hangzik, valójában nem az, hanem téged szolgál.
Akkor tegyem félre a házimunkát? Igen, ha éppen kimerültségtől szenvedsz és nincs motivációd hozzá! Gondold végig, hogy mitől érzed jobban magad. Lehet, hogy téged éppen a házimunka tölt fel? Akkor takaríts ki vagy tedd rendbe a virágos kertet!
Abban az esetben, ha kirándulni mennél, akkor tedd azt! Egyedül szeretnél menni? Jelezd a szándékodat családtagoknak, barátoknak és vágj neki egyedül a túrának!
Ilyenkor felmerülhet benned, hogy a családtól veszed el az időt, és tornyosulni fognak az otthoni teendők. Az én-idő viszont feltölt téged, ez által kiegyensúlyozottabbá válsz és jobban bírod majd a hétköznapi megmérettetéseket.
Életmódváltás
A stressz csökkentése kiemelt fontosságú a kiégés szindróma esetén. A munka és a pihenés megfelelő arányának megtalálása rendkívül lényeges.
A burnout-nál gyakori a túlterheltség, oka a pihenés elégtelensége. Ennek megelőzésére munka közben is tarts szüneteket, néhány perc is sokat segít és növeli a hosszú távú produktivitást.
Amennyiben szükségét érzed, menj el szabadságra, és jelezd az ilyen irányú kéréseidet a munkáltatód felé. Mondd el, hogy mi zajlik benned, ez nem szégyen, hanem egy állapot, amelytől már szenvedsz. Mi van, ha nem támogató a környezet?
Gondolkozz el a váltáson, ha nagyon negatív környezetben dolgozol!
Lehetséges a kiégés megelőzése?
A tudatosság megléte előfeltétele a kiégés megelőzésének. Vizsgáld meg a saját képességeidet és a motivációdat! Amennyiben nem megy egyedül, keress fel egy szakembert.
Fontos, hogy számodra szerethető munkát találj, és érezd azt, hogy ez által értéket teremtesz. Válassz olyan munkahelyet, ahol meg tudod élni a szabadságot, az önállóságot, rendszeresen kapsz visszajelzéseket, anyagi és szóbeli megbecsülést.
Érdemes időről-időre önvizsgálatot tartanod, ehhez tegyél fel magadnak kérdéseket.
Jól érzem magam? Szeretem a munkámat? Motivált vagyok? Van energiám a munkámmal járó kihívások leküzdésére? A kitűzött céljaim felé tartok még? Egyáltalán, ki vagyok én?
Szükséges időt szánni a munkahelyi és a magánéleti konfrontációk rendezésére. Jelezd a külvilág felé az igényeidet, ha magadban tartod őket senki nem fog tudni róluk.
A túl sok teher vállalása a kiégéshez vezető út egyik leggyakoribb oka, tartsd meg a munka és a pihenés közötti egyensúlyt.
A kiégés tudatossággal megelőzhető, figyelj önmagadra és a szükségleteidre!
Vélemény, hozzászólás?